Felmérés: harmincöt éves csúcson az EU támogatottsága

58%-ra nőtt azon magyar állampolgárok aránya, akik elégedettek az Unión belüli demokrácia működésével (az EU-átlag 46%), és több mint hatvan százalékuk szerint jó dolog Magyarország EU-tagsága – adja közre az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.

Sokan tartják jónak az uniós tagságot

A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat pont egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen.

Az Európai Parlament legújabb kutatásából kiderül, hogy tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot. Ez 2007 óta a legmagasabb arány. Az európaiak több mint kétharmada (67%) pedig úgy gondolja, országának kifejezetten hasznos az uniós tagság, ami az 1983 óta mért legmagasabb adat. A megkérdezettek majdnem fele (48%) úgy látja, számít a szava az EU-ban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta.

A megkérdezettek több mint harmada tisztában van a következő, 2019-es európai választások időpontjával és hasonló mértékű érdeklődés mutatkozik a részvétel iránt is.

Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív. A megkérdezettek 61%-a véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es – akkor nyolc százalékpontos növekedést mutató – eredményhez képest. A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.

Nem számít az állampolgárok szava?

A megkérdezettek kishíján fele (49%) úgy gondolja: fontos szavazni az európai parlamenti választásokon. Ez az arány Magyarországon 51%, vagyis meghaladja az uniós átlagot.

Magyarországon a „Főként miért vesznek részt az emberek az európai parlamenti választásokon?” kérdésre a legmagasabb arányban (42%) a „mert ők rendszeres szavazók” választ adták, míg uniós átlagban (47%) az „állampolgári kötelesség” válasz dominált. Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaznak az emberek, a magyar válaszadók jóval kisebb hányada (52%) reagált úgy, hogy „nem számít a szavuk”; erre a kérdésre uniós átlagban 60% adta ezt a választ.

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken.

A terrorellenes küzdelem és a bevándorlás a fő téma

Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49%), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48%), és a bevándorlást (45%) jelölték meg legfontosabbként. A magyar válaszadók többsége szintén e területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60%, terrorizmus 47%, munkanélküliség 40%), illetve magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43%), amely össz-európai szinten csak 26% szerint kiemelten fontos téma.  Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42%).

A 2018-es Eurobarométer felmérés 2018. április 12. és 22. közt készült, mely során 27 601, 15 év feletti európait kérdeztek meg személyesen az EU 28 tagállamában. A 2019-es választásokra vonatkozó kérdéseket Nagy-Britanniában nem tették fel. Magyarországon 1079 személyes interjút bonyolítottak le.

(Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája​)